A Meybahar Marilia Pilti görög szantúr játékos (‘santouri’ a magyar cimbalom rokona) és Kopcsik Márton hegedűs, hangmérnök-producer találkozásakor született Budapesten. Az alkotópáros az elmúlt időszakban új anyagon kezdett el dolgozni, aminek megszólalásához Gerzson János ud (arab lant), valamint Radisz Afrodité énekhangja társult. A zenekart közvetlenül inspirálja a régmúltba visszanyúló, keleti modális zenei örökség, napjaink különböző zenei hatásai, és a szabadon átélt pillanat varázsa.

A most megjelent single egy születőben lévő új hangzásvilágot is mutat a zenekar életében. A kislemezhez az NKA támogatásával új klip is készült, amely egyben felöleli és bemutatja a zenekar elmúlt időszakát.

A Meybahar az új felállásban és hangszerelésben itthon a Magyar Zene Házában mutatkozott be először, Lukács Miklós cimbalomművésszel és Sokratis Sinopoulos lyra játékossal közösen tartott koncertje alkalmával. Mindeközben Grazban és Belgrádban is sikeres koncerteket adtak.

“Görögországban egyre népszerűbb ez a dal, nem véletlenül! Úgy érzem a mondanivalója ma is aktuális, ma különösen könnyen átérezhetjük Afousis történetét!” (Marilia Pilti)

Meybahar - Afousis

Marilia Pilti - görög szantúr, ének
Kopcsik Márton- hegedű, zengőhúros brácsa
Radisz Afrodité - ének, ütőhangszer
Gerzson János - ud

zene:
hangfelvétel, hangutómunka, zenei producer: Kopcsik Márton

videó:
Rendező: Varga Ádám
Operatőr: Kovács Ruben
Technikus: Nemes Attila
Fodrász: Varju Réka
Vágó: Kapitány Dóra, Szolyka Márton
Gyártásvezető: Rahman Martin

Készítette: a HYPE STÁB

Ezt a dalt S.B-nak ajánljuk

Afousis története:

Afousist életében bekövetkezett tragédiák sorozata kíséri. A történet szerint miután szemtanúja volt, ahogyan édesapját meggyilkolják, végül a Kréta mellett fekvő kicsi Kasos szigetére költözött. Azonban a történtek miatt nem tudott a megszokott módon tanítóként tovább élni és dolgozni. Folyton csak a történtek jártak a fejében, míg végül magányosan bolyongva, mintegy a falu megbolondult farkasává vált. Mindezek ellenére mindenki nagyon szerette, hatalmas szíve és jó humora miatt mindig fizettek neki a faluban egy italt, hogy elmesélhessen egy-egy újabb történetet, hogy könnyíthessen a lelkén. Halála után az egész falu összegyűlt, hogy méltó módon elbúcsúztassák.

Élete nagy szerelmével, egy tengerész özvegyével is csak titokban találkozgathatott, mivel a helyi régi szokásoknak megfelelően az asszony komoly megvetetés tárgyává vált volna. A történet szerint egy éjjel Afousis már nem bírta tovább, és a kedvese ablaka alá lopózva énekelte el neki ezt a dalt.