Kiadó és kiadás éve:  Fonó, 2022
Termékkód: FA 496-2
Vonalkód: 5 998048 549627
Ár:
2500Ft (7 EUR)

A víz az emberiség egyetemes jelképvilágában az egyik legmélyebb, legösszetettebb jelentésű elem. A magyar népművészetben is nagyon gazdagon és színesen szerepel ez a szimbolika. A víz, a világ teremtése előtt már létezett. A felette lebegő Isteni Lélek teremtette a rendet, adott törvényt a létezéseknek, és rendezte a vizeket is. Ezért, ha kútba tekintünk, vagy, ha tavak, tengerek partján állunk, átláthatunk a másik világba. Az élet vize a világ mozgatója, ezért kútjainkat, forrásainkat megszenteljük és áldásként tekintünk az esőre. Az élet nagy átváltozásai, az idő múlása, a régitől való búcsúzás, az új eljövetele, bánat és vigasz, mind kifejeződnek a folyók, patakok, források üzenetén keresztül. Az ember útját végigkísérik a vízzel kapcsolatos szertartások, képek, jelek.

Az életünk során három nagy folyón kelünk át. Születéskor hídon jövünk, a házasságot kötők és a halottak, vízen kelnek át, a révész közbenjárásával, a másik partra. Egykori ártéri területeink temetődombjain, a csónak-fejfák ma is tanúskodnak arról, hogy halottaink valaha bárkában tették meg utolsó útjukat az élet vizének túlpartjára. Amit a folyóvíz elvisz, vissza nem hozza soha. Ezért dobjuk az elmúlt esztendő minden bajával, betegségével teleaggatott kiszebábut a folyóba. A természet folyamatosságát és az emberi élet hullámzását összemossa a víz jelképvilága. Elmerülünk a zavaros árban, és megtisztulunk a források szent vizei által…

Ebből a végtelen bőségű forrásból merítettünk egy kortyravaló magyar népdalt. A Kárpát-medence különböző helyeiről értek el minket sodró, hömpölygő, áradó, vagy éppen csendesen folyó dallamok. Az árral utaztunk, a nagy hegyek forrásaitól, zengedező patakokon, a magyarság legfontosabb folyóin, a Tiszán át a Dunába, hogy végül visszatérhessünk mi is a Tengerbe. Hozott az ár szerelmet, keresztelőt, házasságot, halált, temetést, elválást, vigasztalást, születést... Visszanéztünk a történelem folyamára, láttunk rabságot, búcsúzó és menetelő katonákat, ígyhát énekeltünk róluk is.

Az összeállítások címeit származási helyük egy-egy jelentős vize adja, amelyek legtöbbször a települések, tájak, zenei dialektusterületek neveivel is egybecsengenek. Nem véletlen, hogy jelképeink között ilyen fontos üzenete van a víznek. Területileg is vizek rendezik az életünket. Éltető patakok, folyók, mentén, tavak partján lakunk. Hiszem, ha iszunk belőlük, elmerülünk bennük, és énekelünk róluk, jobban megértjük őket, és jobban fogunk vigyázni a vizeinkre.

(Juhász Réka)

  1. A szováti tó
  2. Keresztelő
  3. Kapolcsi hidak
  4. Kerka
  5. Lóna
  6. Nyitra
  7. Ipoly
  8. A tóvidékiek
  9. Szeret
  10. Kászon
  11. Nyárád
  12. Folyóvíz volnék

Közreműködők:
Juhász Dénes - hegedű, furulya (1,4,5,7,9,11,12)
Kalász Máté - hegedű (1, 5,9,12)
Dövényi Gergely - brácsa, ének (1,5,8,9,12)
Kalász Tamás - nagybőgő (1, 5,8,9,12)
Juhász Zoltán - duda, furulya (4,7)
Szerdahelyi Luca - ének (3,4)
Kalász Dorottya - ének (3)
Szabó Lili Róza - ének (3)
Kaczor Dorotta - ének (6)
Sturcz Noémi - ének (6)
Egyed Réka - ének (6)

Zenei rendező: Szabó Csobán Gergő
Hangmérnök: Mazán Attila
Fotók: Kurdi Zoltán
Grafika: Sándorfi Zoltán
Textilkép és ruha: Juhász Réka

A felvétel a Csend Stúdióban készült 2022-ben.