A 2002-ben alakult Szent Efrém Férfikar Magyarország egyik legelismertebb vokális együttese, a magyar férfikari hagyomány és kortárszene elhivatott előadója, a teltházas Orientale Lumen sorozat házigazdája. Művészeti vezetőjük, Bubnó Tamás Magyarország érdemes művésze és Liszt-díjas karnagy. A kórus egyszerre tudatos képviselője az univerzális zenei nyelvnek, a kulturális sokszínűségnek és a nemzetközi kulturális kapcsolatok gazdagításának.
Külföldi sikereik Lengyelországban kezdődtek, ráadásul az ott rendszeresen bemutatott zenei anyag hármas küldetésük –
a keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, a magyar férfikari hagyomány ápolása, a vokális kortárszene
népszerűsítése – mindhárom vonalát felmutatja, ezért illő és időszerű, hogy egy magyar-lengyel lemezzel lépjenek a zene-szerető közönség elé.

A lengyel és a magyar nép barátsága, egymás iránti szeretete, tisztelete, a szükségben egymás segítése évszázadok óta
közismert, és ma is folyamatosan érezzük, tapasztaljuk. A Szent Efrém Férfikar életében is rendkívül fontos hely lett Lengyelország: itt lépett föl először külföldön (2003), itt nyert el később rangos díjat (2006), és 2018-ban immár a tizenkettedik lengyelországi vendégszereplésére kerül sor.

Ez a lemez olyan területet mutat be a lengyel és a magyar zenéből, amely alig-alig ismert a közönség előtt, ám rendkívül igényes és minőségi kompozíciókat tár elénk a két nép klasszikus és nagy mestereinek tollából: lengyel részről Lutosławski, Penderecki és Twardowski, míg a magyarok közül Liszt, Kodályés Bartók férfikari műveit.
A programban négy szakrális mű szerepel: Liszt Ferenc Szent Szaniszló c. oratóriumából való a 129. zsoltár (De profundis –
A mélységekből kiáltok hozzád...), amely a magyar géniusznak a nagy lengyel szentről szóló időskori művének részlete. Krzysztof Penderecki középkori dallamon nyugvó Benedicamus Domino (Mondjunk áldást az Úrnak) c. zsoltár-motettája, valamint Romuald Twardowski két egyházi szláv nyelvű alkotása: a Miatyánk és a 134. zsoltár (Íme, most áldjátok az Urat, Ti az Úr minden szolgái) pedig a lengyel szakrális művészet remekei.

A lemezen szereplő öt profán kompozíció lengyel és magyar népzenei forrásból táplálkozik. Kodály Zoltán az egyik legis-mertebb magyar népi dallamot használta, valamint Ady Endre azonos című híres versét a Felszállott a páva c. férfikari művéhez (1937). Két évre rá jelent meg és lett világszerte népszerű a szintén e dallamra készült Páva-variációk c. szimfonikus műve.

A másik Kodály-mű a mester legnépszerűbb kórusműve, amelyet 36 nyelven énekelnek világszerte: a pihenőre térő fáradt vándor imája, az Esti dal. Witold Lutosławski 1951-ben befejezett 10 lengyel katonaének c., ritkán megszólaló, változatos, színes zeneiségű férfikari ciklusából hat népdalt hallhatunk.
Bartók Béla összesen hat férfikari művet komponált, ebből kettő hangzik el a Szent Efrém Férfikar előadásában: a Négy régi magyar népdal 1926-os verziója, valamint a XX. század egyik legzseniálisabb vokális kompozíciója, az 1936-ban megírt Elmúlt időkből c. háromtételes alkotás, amely megrázó kép a földműves ember életéről, szenvedéseiről és örömeiről.
Ez Bartók utolsó férfikarra írt műve.

1. Zoltán Kodály (1882–1967) | Fölszállott a páva / Wzleciał paw, na podstawie wiersza
Endre Adyego
2. Romuald Twardowski (1930) | Otcze nasz / Ojcze nasz
3. Romuald Twardowski (1930) | Sie nynie / Oto błogosławcie Pana (psalm 134)
4. Ferenc Liszt (1811–1886) | De profundis (psalm 129)
Z udziałem: Béla Laborfalvi Soós – śpiew, Domonkos Farkas – organy
5. Krzysztof Penderecki (1933) | Benedicamus Domino
6. Lőrinc, Márk i Tamás Bubnó | Harang interludium / Interludium na dzwony
7–10 Béla Bartók (1881-1945) | Elmúlt időkből / Z dawnych czasów
7. Nincs boldogtalanabb a parasztembernél / Nie ma nieszczęśliwszego człowieka niż chłop
8. Egy, kettő, három, négy, hát te pajtás, hova mégy? / Raz, dwa, trzy, cztery, dokąd się druhu wybierasz?
9. Nincsen szerencsésebb a parasztembernél / Nie ma szczęśliwszego człowieka niż chłop
10. Márk Bubnó | Harang interludium / Interludium na dzwony
11. Zoltán Kodály | Esti dal / Pieśń wieczorna
12–17. Witold Lutosławski (1913–1994) | Dziesięć polskich pieśni ludowych na tematy żołnierskie
– wybrane utwory
12. Pod Krakowem czarna rola
13. Zachodzi słoneczko
14. Gdzie to jedziesz, Jasiu
15. Jam kalinkę łamała
16. Już to mija siódmy roczek
17. Małgorzatka
18. Béla Bartók | Négy régi magyar népdal (1926-os verzió) / Cztery dawne węgierskie
pieśni ludowe wersja z 1926 r.
• Rég megmondtam bús gerlice / Dawno mówiłem, smutna turkaweczko
• Jaj Istenem, kire várok / Mój Boże, dlaczego jeszcze czekam
• Ángyomasszony / Szwagierka
• Béreslegény / Parobek

Összidő: 62, 05

SZENT EFRÉM FÉRFIKAR:

Nagy Bertalan, Pechan Kornél, Oláh Marcell, Balázs Edgár,
Bubnó Lőrinc, Orbán Domonkos, Tóth Péter, Bubnó Márk

KÖZREMŰKÖDIK:

Laborfalvi Soós Béla – ének
Farkas Domonkos – orgona

A felvétel a Budapest-Soroksári Református Templomban készült 2018-ban.

A 2017/2018-ban kiadott Felczak-lemezeket a Fonó Budai Zeneház a nemzetközi képviseletét ellátó Philidor Intézettel közösen gondozza.

Zenei rendező: Osváth Zoltán

Hangmérnök: Kádár Mihály

Mastering: Kádár Mihály, Kiss Gergely Ábel (soundwork.hu)

Borítóterv: Kálmán Luca

Fotó: Birtalan Zsolt, Orbán Domonkos

Sorozatszerkesztő-producer: Horváth László, Rosonsczy-Kovács Mihály

Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma