Kamasz Táncház a Sarjú Bandával - vendégek: isaszegi hagyományőrzők

A Sarjú Banda havonta egy alkalommal táncházat muzsikál a Fonó Budai Zeneházban, mely nagy látogatottságnak örvend. A táncház azoknak a fiataloknak nyújt táncházi élményt, akik szívesen találkoznak, ismerkednek, mulatnak kortársaikkal – kortársaik által játszott eredeti hangszeres magyar népzenére.

A Kamasz táncház Kuczera Barbara nevéhez kötődik, aki az ifjú muzsikusok művészeti vezetője és mentora. Táncházaikba vendégül látják a Muharay Elemér Népművészeti szövetség hagyományőrzőit, akik rövid táncbemutatót és táncházat tartanak az alkalmak során, saját hagyományaik népszerűsítésére. Az idei évadban nagy hangsúlyt fektetnek egy-egy tájegység pontosabb megismerésére, az adott tájegységek táncai ciklikusan váltakoznak majd. Természetesen a táncházakban a hagyományokhoz híven számos tájegység zenéje és tánca is megjelenik.

Állandó táncoktatók: Széles- Pelyvás Dorottya és Széles Kristóf

A táncházakban rengeteg alkalommal tanította és tanítja a fiatalokat Dorottya és Kristóf.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Az estek menete:

18:00-21:30 Kamasz Táncház
20:00 "Gyökereink" - garai hagyományőrzők (a Muharay Szövetség programja)
21:30-01:00 Táncház a Sarjú Bandával

A banda tagjai:

Hajdu-Németh László, Hajdu-Németh Balázs, Szilágyi Szabolcs, Gál Tibor, Csoóri Bendegúz

„Gyökereink.” – Isaszegi Hagyományőrzők a kamasztáncházban

A XIX. században Isaszeget még szlovák faluként emlegették. Ám az 1860-as években Budapest-Losonc (majd később Miskolc) irányában megnyitott vasútvonal következtében megkezdődött a falu gyors elmagyarosodása.

A Pest környéki szlovákok táncaiban fellelhetőek a régi forgós-forgatós táncok jellemző elemei. Nem kivétel ez alól az isaszegi tánc sem! Az isaszegi csárdásban a tánckezdő kettes csárdás után rondó-szerűen követi egymást a forgás, a forgatás és a csalogatás. A tánc szerkezetének csúcspontja a csalogatás, mely az isaszegi táncban igen jelentős szereppel bír. A forgatásokat a nők zsebkendővel a kezükben táncolják. Forgatás után a férfiak elengedik a nő kezét, mielőtt újra páros forgásba kezdenek. A friss csárdásban a „bukó” motívum helyi elnevezése a „slupka”. Érdekesség, hogy a nő a második pozíciós mélyítés után mindig bal lábra ugrik először független attól, hogy melyik irányba mozdul. A felsorolásból nem maradhat ki az igen közkedvelt, mulatságokban vagy lakodalmakban mindig megjelenő mars, mint ugrós-vonulós tánc.

A településről további érdekességeket olvashatsz az Isaszegi Települési Értéktár-oldalán.

Közreműködnek: Isaszegi Népi Hagyományőrzők (a Csata Táncegyüttes különböző korosztályú csoportjainak táncosai, az Isaszegi Csatangoló Hagyományőrző Néptáncegyüttes, valamint az Isaszegi Asszonykórus).

Táncot tanít: Stéger Dániel, a Csata Táncegyüttes Művészeti vezetője

A város két zenei CD kiadásával is büszkélkedhet

Kenesei Ilona tanítónő 100 évvel korábban lejegyzett gyűjtéséből 2020-ban a Samu Zoltán prímás vezette A Banda zenekar készített válogatás CD-t „Száll az ének szájról szájra” címmel, melyen az első világháború katonadalai is felcsendülnek. A lemez zenei rendezője Samu Zoltán, ötletgazdája és projekt-vezetője pedig Eto-Papp Beáta. 2024-ben az Agrárminisztérium Hungaricum pályázata támogatásával "Csak a babám szeressen” címmel újabb isaszegi népzenei kiadvány készült, mely az Isaszegi Csatangoló Hagyományőrző Néptáncegyüttes honlapján meghallgatható és onnan letölthető.

Mindenkit sok szeretettel várunk!

Az évad további alkalmai:

március 15.
április 26.
május 24.
június 14.

Jegyár: 1000 Ft