Lukács Miklós, a magyar kortárs zene és jazz megkerülhetetlen személyisége élete első szólóalbumán éteri tájakra kalauzolja a hallgatót. A „No Man’s Land” (A Senki földje) címen 2021 december végén megjelent lemez elkészítéséhez a világjárvány adott teret és időt, ugyanis a lemezen hallható kompozíciók a tavalyi kényszerű lezárások hónapjai során születtek meg. A munka során a szerző társproducerei Kopcsik Márton és Moldvai Márk voltak, a felvételek pedig a Bresaola studióban és a szerző otthonában készültek.

Az új lemez előadásmód és megszólalás tekintetében tovább lép a szerző korábbi munkáinak horizontján, egyik legfontosabb ihletése a kísérleti ambient-jazz. Az album egyúttal a világ első olyan cimbalom szólólemeze is, amelyen a hangszeren kívül csak és kizárólag olyan elektronikus zenei elemek hallhatóak, amelyek – többek közt mintázás és effektek segítségével – a cimbalom eszköztárát használják. Az instrumentális darabok egy minden elemében egyedi, mégis egységes megszólalást hoznak létre, egyaránt merítve a világzene, a free jazz, az ambient, a noise, valamint a kortárs kísérleti elektronikus és akusztikus zene univerzumaiból, de egyúttal műfaji korlátokon túllépő kísérletek azzal kapcsolatban is, hogy a 21. század elején miként lehet érvényes formában a cimbalomhoz, mint kortárs hangszerhez nyúlni.

A „No Man’s Land” kompozícióin keresztül Lukács Miklós arra a jelenségre reflektál, hogy a digitalizáció és a pandémia felszámolták a „híres előadó – híres darab – híres helyszín” hármasságát, ezek a változások pedig megkérdőjelezik a művész „örökérvényű” jelenvalóságát a létrehozott műben. „A bezártság, a karantén megszűntette a művészi én hagyományosan utolsó színterét, az élő fellépéseket. A nappalikban, hálószobákban és a magánszféra ki tudja még, hány helyszínén bármikor elérhető online koncertek során viszont a visszacsatolás a művész számára elmarad” – mondja a szerző.

Lukács Miklós szerint „a járvány alatt a streamkoncertek során a közönség arcát nem láthattuk, a reakcióit nem érzékeltük, a siker lájkok és nézettség formájában jelent csak meg”, így szerinte a zene alkalmazkodott az emberek otthoni rutinjához, ami előtte pont fordítva történt. „Kíváncsi vagyok, hogy ezek után a zene visszaemelése a fizikai térbe bizonyos változtatások mellett milyen reakciókat szül”.

A darabok hangulati fókuszai Martin Luther King a lemezt nyitó gondolatát követően Hamvas Béla és Pilinszky János reményről és reménytelenségről írt sorai mentén nyílnak ki:

“Kihűlt világ ez, senki földje. S mint tetejébe hajított ócskavasak, holtan merednek reményeink, a csillagok.” (Pilinszky János)

“A földön legalább egy Felébredt álmodónak mindig kell lenni, különben a világ az éjszakában elmerülne.” (Hamvas Béla)

A hét egybefüggő tétel azonban egyértelmű kérdések és válaszok helyett felvetéseket és megközelítéseket mutat fel, a választás lehetőségét pedig a hallgatóra bízza az ellenpólusok, azaz ego és egonélküliség, digitális és analóg, elektronikus és akusztikus, remény és reménytelenség között, amely választás a szerző szerint végső soron hozzáállás és nézőpont kérdése.

A lemezbemutató előadás során Lukács Miklós ezekre a kontrasztokra építve szeretné kísérlet tárgyáva tenni, hogy az előadóművészet eddigi előfeltevései valóban kikezdhetőek-e, és hogy ebben a kísérletben hajlandó-e részt venni a közönség, azaz megvizsgálni, hogy maga az előadás-e a fontos, vagy az akkor hallható zene és annak üzenete.

1. The Reminder
2. Song for an Alert Dreamer
3. Paranoid Humanoid
4. Salute to B.
5. Pandemiana
6. Avidya
7. No Man’s Land

Zeneszerző: Lukács Miklós, Felhasznált idézetek: Martin Luther King Jr., Hamvas Béla, Pilinszky János, Zenei producerek: Lukács Miklós, Kopcsik Márton, Moldvai Márk, Producer: Horváth László
A felvételek Lukács Miklós otthonában és a Bresaola Studios Budapestben készültek 2020-ban és 2021-ben.

A „No Man’s Land” már elérhető a legnagyobb stream szolgáltatóknál, mint a Spotify, az Apple Music, a Deezer, a Tidal, az iTunes Store, vagy a YouTube Music, illetve fizikai formában a Fonó webáruházában is.

Bővebben a szerzőről:

Lukács Miklós korábban már olyan zenekaroknak volt már szólistája, mint a BBC Symphony Orchestra, Orchestre de la Suisse Romande, Philharmonisches Staatsorchester Hamburg, ORF Vienna Radio Symphony Orchestra, Remix Ensemble, Israel Contemporary Players, Ligeti Ensemble, vagy a UMZE Kamaraegyüttes. Olyan világsztárokkal játszott korábban együtt, mint Charles Lloyd, Archie Shepp, Steve Coleman, Bill Frisell, Chris Potter, Uri Caine, vagy Frank London és több cimbalommű született már az ő képességeire komponálva, ilyen többek közt Eötvös Péter: Da Capo című műve. Koncertjeiről, lemezeiről folyamatosan beszámolnak nem csak nemzetközi és hazai zenei szaklapok, hanem olyan mértékadó újságok is mint a (The) New York Times, a Chicago Tribune, vagy a (The) Guardian. Munkásságát eddig Magyar Örökség, Magyar Művészetért, és kétszer Artisjus és Gramofon díjjal jutalmazták. Előző lemeze a New York City Jazz Records rangos „Best of 2020” listájának előkelő helyén végzett.